Oslo
   
| Oslo | Oslo történelme | Közlekedés Osloban | Oslo nevezetességei | Galéria | Térkép |
Oslo történelme





vilagvarosai.hu on Facebook



Jóval az első település alapítása előtt normannok éltek az Oslo-fjord északi partján. A vikingek (ezen a néven ismerte őket Európa) az európai tengereket járták fürge hajóikkal, egészen Ázsiáig kereskedtek, és egy ideig rettegésben tartották az Atlanti-óceán északi mellékét.

viking hajo

Viking hajó (Foto: jarnieca)


Skandináv sagák szerint Oslot III. (Könyörtelen) Harald alapította 1049-ben, nemrég azonban 1000 előtti keresztény temetkezési helyet tártak fel a régészek. Ez adott jogalapot annak, hogy a város millenniumát 2000-ben ünnepeljék. V. Haakon uralkodása (1299-1319) óta tekintik fővárosnak, mivel ő volt az első király, aki tartósan itt rendezte be udvarát. Ő kezdte el az Akershus nevű erőd építését is. Egy évszázadra rá Norvégia perszonáluniót alkotott Dániával, ami Oslo jelentőségét csökkentette, hiszen a király Koppenhágában székelt. 1348-ban a lakosság fele áldozatul esett a pestisjárványnak. Ötven évvel később, 1397-ben Koppenhága lett a főváros, és Oslo több mint kétszáz esztendőre Csipkerózsika-álomba merült. Csupán 1624-ben, amikor a város majdnem teljesen leégett, figyelt fel rá IV. Keresztély, Dánia és Norvégia királya.

Akershus Fortress

Akershus Fortress (Foto: Lozofun)


Újjáépíttette Oslót az Akershus erőd mellett, és saját nevét adta neki, Christiania-t. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, de egyeteme csak 1811 óta van. 1814 (a perszonálunió felbomlása) óta ismét főváros. Olyan világhírű művészek éltek itt ebben az időszakban, mint Henrik Ibsen, Edvard Munch, Knut Hamsun és Sigrid Undset (utóbbi kettő irodalmi Nobel-díjas). Oslo 1850-ben előzte meg népességszámban Bergent, és vált az ország legnépesebb városává. A lakosság létszáma lassan, ám folyamatosan gyarapodott, és fejlődött a gazdaság is. A Svédországgal való unió (1814) meggyorsította a fejlődést, mígnem 1905-ben a két állam ismét szétvált. A fellendülés időszakában pompás épületeket emeltek: a Királyi Palotát, a Parlamentet, a Nemzeti Színházat és a Nemzeti Galériát. 1925-ben a város megint visszavette eredeti nevét, Oslót.

a kiralyi palota

A Királyi Palota (Foto: AerO2M)


A Bygdøy-félsziget belsejében a tengerjáró norvégok legnevezetesebb emlékeit őrzik: három viking hajót, köztük a híres 21,5 méter hosszú Oseberget. A hajót 850 táján építhették, és 1904-ben ásták ki az Oslo-fjord mellett. A sárkányhajó feltehetően egy viking királynő végső pihenőhelye volt: a fedélzeti fakunyhóban kincsek, háztartási felszerelések és ruhadarabok között egy ágyban két nő maradványaira bukkantak; a királynőt szolgálója kísérte utolsó útjára. A túlvilági utazást megkönnyítendő, négy szánt és egy súlyos, tölgyfából készített szekeret is raktak a hajóra. E nyitott, gyors, fordulékony és ugyanakkor tengerálló hajókat a 7. századtól használták a vikingek. Az újabb kor tengerjárói is képviseltetik magukat: itt látható a Fram nevű sarkkutató hajó, mellyel Fridtjof Nansen hajózott (1893-1896 között az Északi-sarkra), majd Roald Amundsen (1911-ben a Déli-sarkra).

Ra II

A Ra II (Foto: jarnieca)


Új múzeumépületet emeltek Thor Heyerdal híres balsafa tutajának, a Kon-Tikinek, amellyel Peruból indulva eljutott Polinéziába több, mint 7000 kilométert megtéve egymagában. Itt van kiállítva papiruszhajója, a Ra II is, amellyel 56 napot töltött el az óceánon. Heyerdal azt kívánta bebizonyítani, hogy Dél-Amerikából nyugat felé hajózva már évezredekkel ezelőtt is eljuthattak emberek a Csendes-óceán déli szigeteire (például Tahitira).
Impresszum és kapcsolat - Impressum and contact